Hogyan csökkentsük a szállítási költségeinket a karbonlábnyomunkkal együtt?

A Globális felmelegedés következményeit folyamatosan érezzük környezetünkön, évről-évre újabb és újabb rekord kilengések tapasztalhatók a hőmérsékletben [1], a csapadék eloszlása és mértéke kiszámíthatatlan, szárazságot és árvizeket eredményezve [2]. Országunk kedvező elhelyezkedése miatt az olyan extrémebb időjárásviszonyok, mint a gyakori erdőtüzek vagy tornádók szerencsére nem érintenek minket nagy mértékben, de a közvetett hatásait már most is érezzük a változó világunknak [3]: betegségek könnyebb terjedése, migrációs nyomás, élelmiszerárak növekedése.

Ezeknek a változásoknak oka az üvegházhatású gázok (ÜHG) környezetben való magas és egyre növekvő koncentrációja [4]. Az ÜHG kibocsátás mértékét hivatott mérni az úgynevezett karbonlábnyom: „A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.” [5]

Az egységes karbonlábnyom számításra több ISO szabvány és protokoll is rendelkezésre áll. GHG protokoll (1. ábra) szerint egy vállalat karbonlábnyoma három területre osztható fel [6]:

1. Direkt kibocsátás: a vállalat saját tulajdonában álló javak közvetlen kibocsátása, ilyen lehet a gyártásból származó közvetlen égéstermék de a saját flottával való szállítás is ide tartozik.

2. Indirekt elektromos kibocsátás: a vállalat által felhasznált energia előállításhoz szükséges kibocsátás.

3. Indirekt külső kibocsátás: a vállalat tevékenységének következtében keletkező kibocsátás más szereplők részéről, mint a beszállítók karbonlábnyoma a saját gyártásuk, vagy szállításuk révén, de ide tartozik a vállalat saját eladott termékeink felhasználásból adódó kibocsátás is.

Az eltérő ágazatokban működő vállalatoknál az összes kibocsátás mértéke és a három terület részaránya is jelentősen különbözhet (2. ábra). Elsődleges cél azonban az, hogy minden iparterületen csökkenés legyen realizálható az üvegházhatás visszaszorítására, mivel a globálisan kibocsátott ÜHG 71%-a vállalatok kibocsátásából ered [7]. Nem véletlen, hogy az Európai Unió 2050-re a teljes karbonsemlegességet tűzte ki célul. Az is elmondható, hogy a mai világban egy cég megítélésében erősen közrejátszik annak környezettudatossága, mind a vásárlók mind az élenjáró vállalatok (indirekt külső kibocsátásuk csökkentése érdekében) előnyben részesítik a kisebb karbonlábnyommal rendelkező szolgáltatókat [8].

A szállításból adódó direkt és beszállítóként működve indirekt kibocsátás jelentős szeletet tesz ki a vállalatunk és partnereink környezeti terheléséből. Járműveink fogyasztásának mértéke egyenesen arányos a CO2 kibocsátás mennyiségével [9], így elsődleges cél lehet a megtett kilométerek csökkentése.

Ebben nyújt segítséget korszerű fuvarszervezési megoldásunk a Transopt, a flották által futott kilométerek akár 30%-kal csökkenthetők (3. ábra), és ehhez nincs szükség új járművek vásárlására, jelentős költségek mozgatására, pusztán a bejárási sorrend és a járművekhez rendelt igénypontok optimalizálásával érhető el ez a megtakarítás. A hosszútávú növekedés fenntartására is lehetőség van szoftverünkkel, mivel a rendszer használatával a járművek kihasználtsága is javul, ezért ugyanazt a kiszállítandó mennyiséget várhatóan kevesebb járművel vagy a növekvő nagyobb mennyiségeket változatlan járműszámmal lehet megvalósítani.

Alternatív lehetőség a CO2 kibocsátás csökkentésére a járműflotta részben vagy egészben való lecserélése elektromos tehergépjárművekre. Fontos tudni, hogy a technológiai adottságok miatt, ezeknek a járműveknek a hatótávolsága 100-200 km között van, inkább városokban vagy kisebb távolságokra szokták alkalmazni őket, ezért itt különösen fontos a jól átgondolt járattervek kialakítása. Szoftverünk lehetőséget nyújt az elektromos flották hatótáv alapú fuvarszervezésére is, amivel járművenként maximalizálhatók a futott kilométerek.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését a rendszerünkkel kapcsolatban, akkor keressen minket bizalommal, egy ingyenes bemutatót, valamint ingyenes próbaverziót is tudunk az Önök számára biztosítani.

Pataki Balázs, ügyvezető

Források:

[1]	„Bekeley Earth,” [Online]. Available: https://data.berkeleyearth.org/locations/47.42N-20.13E.
[2]	„European Comission,” [Online]. Available: https://climate.ec.europa.eu/news-your-voice/news/how-climate-change-disrupting-rainfall-patterns-and-putting-our-health-risk-2023-08-03_en.
[3]	„myclimate,” [Online]. Available: https://www.myclimate.org/en/information/faq/faq-detail/what-are-the-effects-of-climate-change/.
[4]	„Global Carbon Project,” [Online]. Available: https://globalcarbonbudget.org/carbonbudget2023/.
[5]	„Wikipédia,” [Online]. Available: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karbonl%C3%A1bnyom.
[6]	„Greenhouse Gas Protocol,” [Online]. Available: https://ghgprotocol.org/sites/default/files/standards/ghg-protocol-revised.pdf.
[7]	„Heinrich Böll Stiftung,” [Online]. Available: https://cz.boell.org/en/2023/07/26/individual-carbon-footprint-how-much-does-it-actually-matter.
[8]	„Portfolio,” [Online]. Available: https://www.portfolio.hu/uzlet/20221005/a-karbonlabnyom-merese-egyre-inkabb-kotelezo-a-cegeknek-571183.
[9]	„WLPT Facts,” [Online]. Available: https://www.wltpfacts.eu/link-between-co2-emissions-fuel-consumption/.